2012. január 9., hétfő

Egy barátság emlékére

Micsoda érzés , ha valakit barátnak tudhatsz magad mellett.
A történet jó régen kezdődött a barátnők még fiatalasszonyok voltak , sőt egyikük még nem is volt férjnél.Munkatársnőként kezdtek el barátkozni.
Alíz , aki már  a kemény 20-as éveit taposta , egyszer csak úgy érezte , hogy ő lesz az  , az igazi, úgy nézett fel a másik lányra , mintha csak beleszeretett volna.Csinosnak és okosnak , büszkének , és megközelíthetetlennek érezte.
Mondogatta is neki, hogy elijeszted a férfikat, ne légy már ilyen távolságtartó.
Sokat bolondoztak, beszélgettek hármasban jártak mindenhová, hiszen Alíz már férjnél volt,de soha eszébe nem jutott, hogy a férje , akár nőként is nézhetne kedvenc barátnőjére.
Aztán , egyszer csak megtört a jég , és Anna egy KISZ- táborból , szerelmesen  érkezett haza. Úgy örültek , neki, hogy félve néztek a találkozás elébe , mit szól majd a vőlegény , hogy fognak egymásnak tetszeni.
Zoltán viszont olyan közvetlen és barátságos volt , hogy egyből befogadták egymást. A két férfi is jó barátságba került. A  közös kirándulások, szalonnasütések igazán összekovácsolták a barátokat.
Amikor , pedig megszülettek az ikrek, Alíz annyira boldog volt, hogy legszívesebben ő is odaköltözött volna , hogy többet segíthessen, pedig az ő fiai is adtak neki elég elfoglaltságot.
Teltek az évek  a barátnők  barátnők maradtak, a gyerekek cseperedtek, nem volt családi ünnep Annáék nélkül.
Úgy is beszéltek egymásról , mint a családtagok , igazi testvéreknek érezték magukat.Bár Anna kicsit kihasználta Alízt, mert nem nagyon szeretett ő vendégséget  rendezni, jobban szeretett ő maga a vendég lenni.Alízt viszont ez nem is nagyon bántotta eleinte, hiszen  jó háziasszonyként, szeretett sütni , főzni.
Egy vasárnap este csörgött a telefon, Alíz nem hitt a fülének a férje, azt mesélte, hogy egy ismerőstől hallotta Annáékat baleset érte.
Telefonálgatás ide-oda, hírek innen onnan.
Baleset a 3-as főúton ..................... a személykocsi  vezetője, hogy a frontálisan ütközést elkerülje , elkapta a kormányt és egy fának csapódott.
A kocsi vezetője ,  a helyszínen életét vesztette........................a feleség és az ikrek az intenzív osztályon.
 Alíz nem tudta elképzelni, hogy Zoltán nincs többé, egy ilyen  kedves és szerethető ember , csak  úgy eltűnik , megszűnik létezni.
Anna a falnak fordulva , magáról mit sem tudva feküdt meztelenül az intenzív osztályon,Alíz  remegve megkerülte az ágyat , csak 2percet , adtak, hogy megnézze barátnőjét.
Az isten mégis lenézett , mert a  lányok ,  kisebb töréseken és agyrázkódáson kívül nem szenvedtek nagyobb sérülést.
Anna eszméletlen , maradt három napon át, közben az agytevékenységet vizsgálták, de azt mondták , ha műtenének , talán csak ártanának.
A vérömleny eloszlott, és  amint  az orvosok mondták............................az utolsó percekben ébredt fel, hogy maradandó  baj nem lett, belőle.
 De az  ébredéssel az egész élet megváltozott.
Anna nem tudta, hol van , és követelte, hogy a férje látogassa meg, és hol vannak a gyerekei , és egyáltalán mi történt??!!
Testvérére bízták az orvosok, hogy közölje vele ahírt..........................özvegy lett.
Onnantól minden megváltozott.
Amikor felgyógyult, és a kártérítési per is befejeződött, kétségbeesetten próbálta gyerekeit kirángatni a tragédiából.
Külföldi utakra fizetett be, és bejárták Európát, próbáltak felejteni.
Anna nem érezte , hogy mennyire szerencsés,  akár ő maga is lebénulhatott volna, nem  jó oldalról közelített.
Igaz, hogy Zoltánt , már senki és semmi nem hozhatta vissza, de itt maradt jóságos példaképként a gyerekei előtt, akik imádták őt.
Ahogy a barátok is és mindenki.
 Ezután Anna önpusztításba kezdett, kétségbeesetten kezdett társat keresni, jöttek a férfiak sorban , de egyik sem tudta Zoltánt pótolni, még csak a közelébe sem kerültek.
Barátnője , óvatosan , de  figyelmeztette, hogy ne keresd a "MÁSÁT" , mert nem létezik.
Próbálj meg kicsit megalkudni az élettel , örülj a gyerekeidnek, akik példásan helytállnak , a tanulásba menekülnek.
Mindketten már egyetemre járnak.......................az apjuk  büszke lenne rájuk, nagyon.
De a tragédiákon túl kell lépni, mert az élet megy tovább, bármennyire fáj is , ami fáj.
Anna megkeseredett lett, nem talált párt , és elveszítette a barátait is.
Kicsit talán elnézőbbnek kellett volna lenni a sorssal , mert hiszen mindenkit érnek tragédiák.
A barátság pedig olyan kincs , ami felér egy szerelemmel, ha igazi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése